A vita középpontjában: szív- és érrendszeri hatások A szakmai vita középpontjában a passzív dohányzás és a szívbetegségek közötti összefüggés áll. A legtöbb közegészségügyi szakember egyetért a kapcsolat fennállásában, azonban a keretes írásban említett 2006-os amerikai tanulmányban írt 25-30%-os rizikónövekedést egyesek túlzónak tartják.John Bailar, az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia biostatisztikusa is valószínűtlenül magasnak tartja ezt a számot. Véleménye szerint a hatás ebben az esetben is arányos a dohányfüsttel való érintkezéssel, akárcsak a tüdőráknál. Mivel az aktív dohányzás 75%-kal növeli a szívbetegség kockázatát, véleménye szerint a legtúlzóbb becslések szerint sem lehetne a passzív dohányosok rizikónövekedése 7,5%-nál magasabb.Glantz és más kutatók úgy magyarázzák a vártnál súlyosabb hatásokat, hogy a passzív dohányost "kerülőúton" elérő füst arányaiban több mérgező részecskét tartalmaz, mint az a füst, amit egy dohányos belélegez. Azt is elképzelhetőnek tartják, hogy bizonyos esetekben a passzív dohányzás súlyosabb hatású lehet, mint egy füstszűrős cigaretta elszívása.Egy másik elmélet szerint a dohányfüst passzív belélegzésének már egészen csekély mértéke is jelentősen növelheti a betegségek előfordulásának valószínűségét. Ezt azonban nagyon nehéz ellenőrizni, mivel az expozíció (a károsító tényezővel való találkozás) egy nagyon nehezen számszerűsíthető adat, amelynek nincs alapegysége, függ a helyiség méretétől, a jelenlévő dohányosok számától, a szellőzéstől és így tovább.Mindezek ellenére az amerikai tisztifőorvosi jelentés nagyon szigorúan fogalmaz: eszerint nincsen "biztonságos" szint. Terry Pechacek, az amerikai Centers for Disease Control and Prevention dohányzással kapcsolatos részlegének egyik vezetője szerint "a passzív dohányzásnak vitán felül már nagyon rövid idő után is egészségkárosító hatása lehet. A dohányfüst összetevői rákkeltőek, és csak statisztikai kérdés, hogy egy adott személynél halált okoznak-e."Csökkenő infarktusszám?Elvileg a dohányzás betiltása kiváló alkalmat nyújt a passzív dohányzás hatásainak vizsgálatára. Azonban a betiltás előtt és azt követően az infarktusok számát vizsgáló tanulmányok eredményei nem egyértelműek, és további ellentmondásokhoz vezethetnek. Bár számos ilyen - a tiltásokat követően az infarktusok számának csökkenését leíró - vizsgálatot készítettek már Amerikában és Európában is, Michael Siegel, a Boston University közegészségügyi szakembere szerint az infarktusok száma egyébként is hónapról hónapra és évről évre jelentős ingadozásokat mutat, amit nem lehet egyetlen tényezőre visszavezetni. Ráadásul a tanulmányok nem említik, hogy a csökkenés a dohányosok vagy a nemdohányzók körében következett-e be, márpedig a passzív dohányzás hatásának felméréséhez erre lenne szükség.Úgy tűnik, a közegészségügyi hatóságokat már meggyőzték az adatok, szerintük az infarktusok száma elsősorban a nemdohányzók körében csökkent. Az angliai kampány állítása szerint már fél órányi passzív dohányzás is emelheti a szívinfarktus kockázatát. Siegel szerint viszont erősen túlzó az az állítás, hogy egy dohányos mellett ülve potenciálisan halálos kockázatnak vagyunk kitéve. A kutató attól tart, hogy ezek miatt a túlzások miatt a tudósok elveszíthetik a szavahihetőségüket.Siegel úgy gondolja, hogy túlzó törekvés a dohányzás betiltása az épületeken kívül is, amellyel a dohányzást korlátozó egyéb intézkedések sikerét kockáztatják. Pedig a közelmúltban Kalifornia 25 strandján is betiltották a dohányzást, és Beverly Hills-ben szinte az összes nyitott étterem is dohányfüstmentessé vált. Siegel szerint azokra a helyekre kellene inkább koncentrálni, ahol a nemdohányzó munkavállalók védelme még nem biztosított.Bár a tiltó intézkedéseket hosszabb idővel megelőző, majd az azt követően néhány évig folytatott vizsgálatok igen költségesek, Siegel szerint csak egy ilyen felmérés biztosíthatná a dohányfüstellenes kampányok hitelességét. Véleménye szerint a dohányzásellenes intézkedéseket szigorúan ellenőrzött tudományos eredményekre kellene alapozni.Más egészségügyi szakemberek viszont attól tartanak, hogy ha egyre nagyobb figyelem fordul a passzív dohányzás felé, az háttérbe szoríthatja a tényleges problémát: magát a dohányzást.A Nature összeállítása alapján készítette Dr. Heksch KatalinA magyarországi helyzet: egyelőre csak tervAzt, hogy a dohányzást hazánkban pontosan mikor tiltják be az olyan nyilvános zárt helyeken mint az éttermek, szórakozóhelyek, egyelőre nem lehet tudni - írta nemrég az [origo] Itthon rovata. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dohányzásmentes világnapja előtt csak annyit mondott, hogy a betiltás szerepel a kormány tervei között; a pontos időpont attól függ majd, hogy az Európai Bizottság mennyire szigorú határozatot fogad el a kérdésben.
A bizottság célja, hogy 2009-re a tagállamok többségében szigorúan korlátozzák a nyilvános zárt helyen történő dohányzást. Az azonban egyelőre nem dőlt el, hogy maga a tiltás is kötelező lesz-e a tagállamokra nézve, vagy csak ajánlás. Erről egyelőre nem született döntés a tagállamok egészségügyi minisztereinek nemrég megtartott ülésén sem. Az Egészségügyi Minisztérium közlése szerint a tárca a társadalmi vita után döntene a részletekről.
A szigorítást az Európai Unió azzal indokolja, hogy a szórakozóhelyek nem pöfékelő vendégeit komolyan fenyegetik a passzív dohányzás veszélyei: a WHO adatai szerint az Európai Unióban évente 79 ezren halnak meg csak a passzív dohányzás miatt. Magyarországon 2004-ben a passzív dohányzás halálos áldozatainak száma 2300 volt, vagyis az aktív dohányzás miatt meghaltaknak körülbelül 10 százaléka.
A kockázat ellenére mégsem lehet tudni, hogy a lakosság támogatna-e egy ilyen radikális lépést: a Gallup idei felmérése szerint a lakosság kétharmada támogatná, hogy valamennyi szórakozóhelyen, munkahelyen, valamint közintézményben megtiltsák a dohányzást. A Marketing Centrum 2005-ös közvélemény-kutatása szerint viszont a lakosság 44 százaléka támogatja, 55 százaléka viszont ellenzi a tiltást.
(forrás:origo)
Maradandó változásokat okoz az agyban a dohányzásA Journal of Neuroscience című folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint a dohányzás maradandó változásokat idéz elő az agyban, amelyek kémiai szempontból megegyeznek a kokain vagy a morfium által kiváltott hatásokkal. Az eredmények részben arra is magyarázatot adnak, hogy miért annyira nehéz leszokni a dohányzásról, és miért szoknak vissza annyian, akiknek hosszabb vagy rövidebb időre egyszer már sikerült felhagyniuk szenvedélyükkel.
Az amerikai gyógyszerfüggőséget kutató állami intézet (National Institute on Drug Abuse) munkatársai halottak agyából vett szövetek mintáit hasonlították össze egymással a dohányzás által kiváltott kémiai változások vizsgálata érekében. Az alanyok közül nyolcan korábban életük végéig dohányoztak, nyolcan életük folyamán legalább 25 évig aktív dohányosok voltak, mielőtt leszoktak volna, nyolcan pedig sosem dohányoztak életük során. A vizsgált személyek közül senki sem a dohányzással összefüggő betegség miatt vesztette életét.
A kutatócsoport a protein-kináz A és az adenilát-cikláz enzimek szintjeit hasonlította össze az agy nucleus accumbens-nek nevezett területéről, illetve a középagy alsó részeiről vett szövetmintákban (mindkét enzim a különféle agyi ingerület-átvivő anyagok, köztük az örömérzet kiváltásáért felelős dopamin átalakításában vesz részt). A középagy alsó részének sejtjei különösen érzékenyek a dopaminra, a nucleus accumbens idegsejtjeinek működését pedig csaknem az összes, komoly függőséget okozó kábítószerféle - köztük a kokain és a morfium - is befolyásolja. Az eredmények azt mutatták, hogy a dohányosok esetében az enzimek szintje egyaránt magasabb volt a nucleus accumbens és a középagy sejtjeiben, vagyis azokon az agyterületeken, amelyek a motiváció és a jutalomérzet kialakításával állnak kapcsolatban - olvasható a BBC hírportálján.
A kutatók szerint az eredmények alapján elmondható, hogy a hosszútávú, napi rendszerességű nikotinbevitel az említett kábítószerekhez hasonlóan szintén maradandó változásokat idéz elő ezeken az agyterületeken, ami akár komoly mértékben is hozzájárulhat a függőség kialakulásához és fenntartásához. "A vizsgált agyterületek idegsejtjeiben mért enzimszint-növekedést korábban már kokainnal és mofriummal kezelt patkányok agyában is sikerült kimutatni, tanulmányunk azonban megerősíti, hogy az említett kémiai változások az emberi agyban is hasonlóan zajlanak" - mondta Bruce Hope, a kutatás vezetője.
[forrás:origo]
A passzív dohányzás mérhető káraDr. Heather Wakelee (Stanford Egyetem, Kalifornia) és munkatársai több mint egymillió, 40 és 79 év közötti amerikai és svéd embernél vizsgálták a tüdőrák előfordulását: a tanulmány résztvevői korábban különféle táplálkozással és életmóddal kapcsolatos vizsgálatokban vettek részt.
Kiderült, hogy amíg a tüdőrákos férfiaknál csak nyolc százalék azoknak az aránya, akik sosem dohányoztak, a tüdőrákos nőknél ez az arány már csaknem húsz százalékos. Az utóbbi adat meghaladja az Amerikai Rákkutató Intézet (NCI) becslését, mely szerint a tüdőrákos betegek 10-15 százaléka sosem cigarettázott korábban. Az adatok alapján egyébként az is elmondható, hogy a dohányosok között átlagosan tízszer, de akár harmincszor is gyakoribb lehet a tüdőrákos megbetegedések aránya.
A korábbi kutatások eredményei alapján már eddig is sejthető volt, hogy a passzív dohányzás és a tüdőrákos esetek előfordulásának gyakorisága között van összefüggés, azonban ezt a feltételezést most sikerült először konkrét számadatokkal is alátámasztani - olvasható a Reuters hírportálján.
A hazai statisztikák szerint Magyarországon évente 28 000 ember hal meg a dohányzással összefüggő betegségek következtében, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint pedig 2020-ra akár meg is kétszereződhet a dohányosok száma. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság 2007-et „Együtt a dohányzás ellen” jelszóval dohányzásellenes évnek nyilvánította, melynek kapcsán 2007. február 16-án pénteken, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján, a második emeleti tanteremben fél tizenegyes kezdettel szén-monoxid szűrést végeznek a dohányos érdeklődők részére, valamint bemutatják a leszokást segítő program egyes elemeit is.
[forrás:origo]
HÖLGYEK FIGYELMÉBE!Nemcsak az arcbőrt öregíti a dohányzásAz Archives of Dermatology c. folyóiratban megjelent tanulmányban a Yolanda Helfrich által vezetett kutatócsoport 82 személy jobb karjának belső bőrfelületéről készített felvételeket, majd elemezték a bőr öregedésének mértékét a dohányzó és a nemdohányzó csoportban. A vizsgálati alanyok életkora 22-től 91 évesig terjedt, ami lehetőséget adott rá, hogy rögzíteni lehessen a fiatalabb és idősebb bőrfelület természetes állapota közötti eltéréseket.
A dohányzó csoport tagjai átlagosan 24 éve cigarettáztak, ami a napi mennyiséget tekintve a néhány száltól a négy dobozig terjedt. A kutatók egy kilenc pontból álló skála segítségével határozták meg a bőrkárosodás mértékét: a 65 év felettiek esetében nagyjából két pont eltérés mutatkozott a dohányzó és a nemdohányzó csoport között, a 45 év felettieknél pedig körülbelül egy pont különbséget lehetett kimutatni. A bőr öregedésének mértéke összefüggött azzal, hogy valaki átlagosan hány dobozzal szívott naponta, és hogy hány éve dohányzott - olvasható a BBC hírportálján.
"Már korábban is ismert volt, hogy a dohányzók arca jobban ráncosodik, mint nemdohányzó társaiké. Mi azonban olyan bőrfelületet vizsgáltunk, amely nincs kitéve a napsugárzás bőrkárosító hatásának, vagyis sikerült egyértelmű bizonyítékot találni rá, hogy a dohányzás önmagában is jelentős mértékben öregíti a bőrt" - mondta Helfrich.
Annak tisztázásához még további kutatások szükségesek, hogy a dohányzás pontosan milyen módon növeli a ráncok mértékét. Az már korábban is ismert volt, hogy a dohányzás hatására fokozódik a bőrben lévő egyik enzim, az ún. mátrix metalloproteináz-1 (MMP-1) aktivitása, amely a bőr kollagénrostjainak fokozott lebomlását vonja maga után, csökkentve ezzel a bőr feszességét. "Ez a fajta bőrkárosodás semmiféle öregedésgátló krémmel nem fordítható vissza, így ha minél tovább el akarjuk kerülni a ráncokat, a legjobb ha nem gyújtunk rá többet" - tette hozzá a kutatás vezetője.
[forrás:origo]
A fiatalok nem ismerik a dohányzás és a vakság kapcsolatátEgy Nagy-Britanniában készített felmérés szerint a fiatalok jobban félnek a vakságtól, mint akár a tüdőráktól, akár az agyérkatasztrófától. Ugyanakkor tíz tinédzser közül kilenc nincs tisztában azzal, hogy a dohányzás hosszú távon éppen a rettegett vakság kialakulásához vezethet.
A felmérést 16 és 18 év közötti angol fiatalok megkérdezésével végezték. A 260 résztvevő között minden ötödik lány és minden hetedik fiú aktív dohányos volt. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a fiatalok mennyire vannak tisztában a dohányzás káros hatásaival.
Először megkérdezték tőlük, hogy ismerik-e a dohányzás és bizonyos betegségek kapcsolatát. A listán szerepeltek az agyérkatasztrófa, a tüdőrák, a szívbetegség, a vakság és a süketség (utóbbi természetesen csak ellenőrzésképpen került a listára, valójában nem áll kapcsolatban a dohányzással). Ezután a megkérdezetteknek rangsorolniuk kellett, hogy melyik fenti betegségtől mennyire tartanak.
A fiatalok 81%-a tisztában volt vele, hogy a dohányzás tüdőrák kialakulásához vezethet, azonban sokkal kevesebben tudtak arról, hogy a dohányzás a többi betegség kockázati tényezője is. A szívbetegséggel a megkérdezettek 27, míg az agyérkatasztrófával mindössze 15%-uk hozta összefüggésbe a dohányzást.
A dohányzás károsító hatásai közül a vaksághoz vezető szembetegségről hallottak legkevesebben. A megkérdezett fiatalok 5%-a ismerte ezt az összefüggést, a dohányzók között az arány még alacsonyabb, mindössze 2% volt. Pedig a dohányzás és a vaksághoz vezető szembetegség, az időskori makuladegeneráció között fennálló kapcsolatot mára csaknem olyan erős tudományos bizonyítékok támasztják alá, mint a dohányzás és a tüdőbetegség kapcsolatát. Az Egyesült Királyság Szemészeti Kollégiuma szerint a dohányosoknál legalább kétszer akkora a megvakulás kockázata, mint a nem dohányzóknál.
Korábbi tanulmányokból az is ismert, hogy a dohányzás passzív formája is elősegítheti az időskori makuladegeneráció kialakulását.
Érdekes módon a megkérdezettek válaszaiból viszont az derült ki, hogy a fiatalok sokkal jobban félnek a vakságtól, mint bármelyik másik felsorolt betegségtől. A vizsgálatban résztvevő fiatalok 90%-a azt mondta, hogy a látásromlás első jeleire azonnal abbahagynák a dohányzást. A tanulmány a British Journal of Ophthalmology című angol szemészeti szaklapban jelent meg.
Angliában csökkent a dohányosok száma az elmúlt években, azonban a fiatalok körében még mindig nagyon magas az aktív dohányzók aránya. A cikk szerzői szerint az eddigieknél hatékonyabban kell felhívni a társadalom figyelmét a dohányzás látáskárosító hatására. Fontos, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a fiatalokra irányuló egészségnevelési programokban a dohányzás és a vakság kapcsolatának hangsúlyozására.
Magyarországon is aggasztó a fiatalok dohányzási statisztikája. Egy néhány éve készült felmérés szerint hazánkban minden második gyerek 13 éves korára kipróbálta már a dohányzást, 15%-uk pedig rendszeresen dohányzik. 16 éves korra a kipróbálók aránya 80, míg a rendszeresen dohányzóké 45%-ra nő. Bár a felnőtt lakosságnak megfelelőek a dohányzás káros hatásaival kapcsolatos ismeretei, a szemészeti vonatkozásokkal közülük is kevesebben vannak tisztában; a fiatalok körében pedig sokkal rosszabb ez az arány. További ismeretterjesztő, egészségnevelő programokra van szükség, különösen a fiatalok dohányzással kapcsolatos ismereteinek bővítésére. A 2005-ben elindított Európai Uniós kampány, a „dohányfüstmentes életért” is éppen a fiatal korosztályt célozza.
Dr. Heksch Katalin
(forrás: ORIGO)
 Meddig szívja még?
|
